2018-ban végeztem a Magyar Művészet- és Szociterápiás Közösségépítő Egyesületben a három éves művészetterápiás képzést, mely mély közösségi és csoportvezetői megéléseket hozott, mélységében mutatta be a művészetterápiát (elmélet és gyakorlat), valamint ugyanebben az évben vehettem át a Wesley János Lelkészképző Főiskola Komplex művészeti terapeuta szakán megszerzett diplomámat. Mind két képzés erősen alakítóan hatott rám. Utóbbiból leginkább az évszakokra, a természet ciklikusságára épülő szemlélet az, mely összekapcsolódott előzetes asztrológiai tanulmányaimmal is, így más szemszögből, de mindenképp elmélyítette tudásomat.
A CSOPORTOK FELÉPÍTÉSE:
A foglalkozásokon sokféle művészeti technikával dolgozunk, mint akvarell, pasztell, olajpasztell, agyag, akvarellceruza, montázs, kollázs stb. Minden eszköz más és más hatással van a személyiségre, mely hatásokat egy-egy témahívásnál célzottan is felhasználok. A vizes alapon használt akvarellnek például sokat köszönhetünk: oldja a merevséget, a kontrolligényt, segíti a szabad játékosságot és a spontaneitást. Az agyag megmunkálásába fektetett erő az akarati életünkre hat vissza, hiszen formálása az anyagi világunk alakítását és az életünk kézbevételét is segíti, – hogy csak párat említsek. Minden technika hat ránk, bennünket formáló hatásukat pedig megtapasztaljuk minden alkotás során.
A csoportokon tematikailag használom az évszakokra, az „itt és mostra” való ráhangolódást, melyek segítségünkre vannak abban, hogy az idő ciklikusságát követve, az évszakok, hónapok üzenetére támaszkodva felidézhessünk megéléseket illetve megélhessük, megfigyelhessük, hogyan hat ránk az aktuális időszak. Például ha csak arra gondolunk, hogy a november legtöbbünknek nehéz időszak tud lenni, jönnek a hidegebb napok, végképp elmúlik a nyár, a meleg, és egyre inkább bentre húzódunk; olyan érzések jöhetnek felszínre, melyek az élet sötét oldalát mutatják: az elmúlás, halál, elengedés és mély kötődés, veszteségek, mindenfajta mélységek. Ezzel szemben mondjuk a tavasz az újjászületés időszaka. Jól tudja ezt a népszokásban megőrződött tudás is, a vallások ünnepei is ezek köré a kiemelt időszakok köré szerveződtek. Minden egyes ember viszonyul a ciklikus időben megélt történésekhez. A foglakozások az örök emberi témák egyéni megélését segíti, közelebb kerülhetünk önmagunk mélyebb megismeréséhez, a megéléseink tudatosításához, felszínre hozásához az alkotáson keresztül.
Az alkotások az elkészülésüket követően a művészetterápiás foglakozásokon különféle mélységgel dolgozhatók fel verbálisan a csoport tagjainak visszajelzései, kérdései, valamint az alkotó szándékainak, gondolatainak, érzéseinek megosztásával.
Az általam vezetett csoportokon az alkotáshangsúlyos művészetterápiát használom, melynél maga az alkotófolyamat, az alkotás maga van fókuszban. A résztvevők megtapasztalhatják saját kreatív kifejező készségüket, megmozdítja bensőjüket egy-egy hozott téma, s közelebb kerülhetnek saját érzéseikhez, rejtett készségeikhez, képességeikhez. Maga az élet is egyfajta alkotás, teremtés. Az alkotás közben ráismerhetünk az életünkben is tapasztalt nehézségeinkre, de örömeinkre, tudásunkra is. Ha az alkotásban képesek vagyunk felszabadítani magunkat, ha kapcsolódni tudunk önmagunkkal, engedjük magunkat megnyílni, fogékonynak lenni, úgy hat vissza ez az alkotófolyamat az életünkre is.
A csoport kerete segíti a biztonságos, elfogadó, támogató légkört, az eszközök szabad használatát és az egymást inspiráló légkört.
– Mi is az a művészetterápia?
„A szimbolikus gondolkodás nem csak a gyerekek, a költők vagy az elmebetegek kizárólagos felségterülete: az ember legalapvetőbb sajátja, korábbi, mint a nyelv és a következtető gondolkodás. A szimbólum a valóság legmélyebb rétegeit tárja fel, amelyek a megismerés bármely más eszközének ellenállnak. A képek, a szimbólumok, a mítoszok a pszichének nem holmi fölösleges teremtményei, szükségletet elégítenek ki és funkciót töltenek be: a létezés legtitkosabb módozatát fedik fel.” (Eliade, 1997:14)
Németh László művészetterapeuta szavaival: „…A művészetterápia egy lehetőség, ahol a résztvevő megélheti a benne lévő kreativitást, rácsodálkozhat a lélek végtelenségére – a benne lévő teljesség pozitív és negatív jellemzőire – ahol tapasztalatot szerezhet arról, hogyan irányíthatja saját lélektani történéseit, életét, mindezt egy olyan művészetterápiás környezetben, ahol minősítés nélküli elfogadást kap, támogatást saját kompetenciájában történő életvitelre, és a körülötte lévő világ alakítására, jobbá tételére….” (Kiss, 2014:74)
Mindegyik művészetterápiának alapja, hogy a befogadói (passzív) és az alkotói (aktív) oldalunkat kapcsolja össze és fejleszti.
Általánosságban beszélve a művészetterápiáról, elmondható, hogy segíti a konkrét képességfejlesztést, a kognitív szint (figyelem, kommunikáció, beszédkészség…) fejlődését; hatással van a szociális beilleszkedésre (szocializáció, viselkedés, szokások, kapcsolatteremtés formái, beilleszkedés, illem…); valamint segíti a trauma-feldolgozást, az érzelmekkel való munkát, az önismeretet. (Kiss, 2014) Továbbá, hogy változatos, megélés- és élményközpontú, az egyéniség kibontakozását segítő terápiás technika, amely elősegíti a testi-lelki-szellemi működések felfedezését és összehangolását, valamint a motivációk észrevételét. Hozzájárulhatnak az érzelemkifejezés fejlődőséhez, a kommunikatív- és kifejezőképesség javulásához.
Minden művészetterápiának közös alapja a nem verbális kommunikációra és kreatív kifejezésre helyezett hangsúly. Alapja az olyan bizalmat ösztönző és biztonságos környezet, amelyben az emberek megmutathatják jobban önmagukat, különféle oldalaikat, felvállalhatják és kifejezhetik erős érzelmeiket is. (Kuna-Várhelyi, é.n; Payne)
Azzal, hogy alkotunk, energiát kötünk le és szabadítunk fel egyszerre. Alkotás közben megjelennek feszültségeink, érzelmeink, és ez egyfajta ventillációként is szolgál. Az alkotásban a katarzis mesterséges előidézésével érzelmeket mozgósítunk. A vers és zene kiválóan alkalmas, hogy általa megérintődjünk és olyan elfojtott érzések, régi emlékek, komplexusos tartalmak tudjanak előjönni, melyek eddig nem tudtak szóhoz jutni (a velük való további munka pedig segíti a személyiség teljesebb integrációját). A feszültségoldás, az utóbbi folyamat eredménye, hiszen az alkotással és a tudatosítással a tudattalanban lent tartott tartalmak felszínre kerülésével a feszültség is csökken, illetve az érzelmi töltet kioltódik azzal, hogy megjelenik az alkotásban és egy új egyensúlyi állapot tud létrejönni.
Az alkotással kifejezhetjük magunkat, de nem csak képileg, hanem verbálisan is. Nagyon gyógyító tud lenni, mikor képesek vagyunk megfogalmazni azt, mi történt velünk, képesek vagyunk másoknak beszélni a belső történéseinkről vagy az életünkben megélt nehéz vagy épp örömteli dolgokról. Ezzel a kifejezőkészségünk is gazdagodik.
Az alkotás ráhangol az „itt és most”-ra. A csoport elején és végén (illetve egyéni terápián) elhangzó megosztásnál kifejezhetőek a jelen megélései. Az alkotás tükörfunkciója pedig segíti az önmagunkra ismerést, rácsodálkozást arra, amit létrehoztunk és így növeli az énerőt, önbizalmat, elfogadást.
A módszer hatására az egész személyiség bevonódik, hat az érzékszerveinkre, a gondolkodásunkra, az érzelmeinkre és egy teljesebb tapasztalást segít elő.
Fontos még kiemelni, hogy a csoportos művészetterápiának nagy előnye, hogy egymást inspiráljuk, egymásnak visszajelzéseket adunk, amivel a társas kapcsolati elakadásaink is gyógyulhatnak, valamint megélhetjük a mások általi elfogadás érzését. A csoport oldja a magányérzetet, nemcsak azzal, hogy együtt vagyunk, hanem hogy megélhetjük, hogy életünkben, személyiségünkben, párkapcsolattal, családunkkal, munkahelyi problémáinkkal kapcsolatosan stb. egymásra tudunk hangolódni, meg tudjuk érteni egymást. S ily módon közünk van egymáshoz.
Hivatkozás jegyzék:
– Eliade, Mircea (1997): Képek és jelképek, Európa Könyvkiadó, Budapest
– Kiss, Virág (2014): A vizuális művészetpedagógia és művészetterápia összehasonlítása a tanári és terapeuta kompetenciák tükrében, (Doktori értekezés), Budapest, (Letöltés dátuma: 2015.03.23.), 72., 74., 75.
– Kuna-Várhelyi Gábor (é.n.): Művészetterápia, https://pszichologuskereso.hu/problem-groups/muveszetterapia (2017.03.18)